hatter_csik

KISS SÁNDOR DÍJ / Kiss Sándor

Kiss Sándor

(1925-1999)

 

Gyermekkorát a családdal együtt élte végig Csíkszentsimonban, Brassóban, majd Kolozsvárott, ahol érettségi vizsgá-ját letette, miközben tanári segítség nélkül mintázott és faragott.

1945-ben került növendéknek a budapesti Képzőművészeti Főiskolára, ahol a leg-nagyobb szobrász-mesterek tanították: Ferenczy Béni, Pátzay Pál és Medgyessy Ferenc. Kitűnt már itt a Háromszékből – ahogy ő mondta, - az „Erdély sarkából”.

Köztéri szobrait finom eleganciával, balladai tömörséggel fogalmazta, akár a magyar múlt kiemelkedő, sokszor tragi-kus eseményeit, akár a nagy szellem-óriásokat mintázta.

A magyar éremművészet e században érte el fontosságának csúcspontját. Kiss Sán-dornak e téren is igen sokat jelentett főis-kolai mestere, Ferenczy Béni, aki egyike volt a legnagyobb éremművészeknek.

Az úgynevezett világi művészet alkotá-saival párhozamosan Kiss Sándor rend-kívül sokat tett az egyházi művészet XX. századi kincsestárának gazdagításában. Domborművei (amelyek pl. a vatikáni magyar kápolnát, több magyar művész alkotásaival együtt díszítik), óriási jelen-tősséggel bírnak, hisz országhatárainkon túl is hirdetik a XX. század második fele magyar művészetének nagyságát.

Feleségével Lesenyei Márta szobrász-művésszel együtt évtizedek óta Zsennyén élt és dolgozott. A hosszú fővárosi élet után visszakívánkozott a gyermekkori él-ményeit soha el nem múlóan megha-tározó természeti tájba, amelyből annyi inspirációt kapott, eszmélésétől kezdve.

1991-ben kezdeményezője volt a Rotary asztaltársaságnak és 1993-ban újjáalakult szombathelyi Rotary Klub alapító elnöke lett.