Egy fiatal ügyvéd, Paul Harris 28 éves korában nyitott ügyvédi irodát Chicagóban. Tevékenysége hamar sikeressé vált, mivel gondosan ügyelt a lelkiismeretes, végletesen tisztességes munkára.
Sohasem zárkózott be a hivatásába. Részt vett a helyi sajtóklub, a kereskedelmi kör és egy sor más civil (polgári) egyesület tevékenységében. Feltűnt neki az egyének magánossága, a szolidaritás hiánya, a dzsungel törvényeinek uralma és a morális érzék számára megengedhetetlen csökkenése.
Ekkor határozta el, hogy egy olyan klubot szervez, amely a barátság kötelékével fogja össze azokat az üzletembereket és szabadfoglalkozású egyéneket, és amelyben megtestesítheti az üzleti morálra vonatkozó ideáljait.
A Rotary alapítójának kiindulópontja tipikusan amerikai. Eszméit azonban más kultúrákon felnőtt emberek is magukévá tehetik, mivel az a törekvése, hogy közelebb hozza az embereket egymáshoz.
Paul Harris olyan civil társadalom létrehozását tűzte ki céljául, amelyben az emberek készek a feladat- és felelősségvállalásra.
1905. február 23-án Paul Harris három kliensével és egyben barátjával, egy szénnagykereskedővel (Silvester Schiele), egy szabóval (Hiram Shorey) és egy bányamérnökkel (Gustavus Loehr) elhatározta, hogy hetente találkoznak, felváltva egymás irodáiban, azaz rotálva (innen a Rotary név). Célul tűzték ki, hogy fejlesszék baráti kapcsolataikat, kölcsönösen segítsék egymást, és hivatali tevékenységük során szolgálatokat nyújtsanak egymásnak, kötelezve magukat arra, hogy szigorúan hűek maradnak a lojális kereskedelmi etikához.
Végül az ötödik taggal, a nyomdász Harry Rugglesszel megalakították a Rotary Club of Chicagót. Az év végére tagságuk hasonló elveket valló egyénekkel bővült 30-ra, a régi tagok ajánlásával. A befogadást úgy korlátozták, hogy egy klubba két azonos foglalkozású nem kerülhet, hogy elkerüljék az üzleti vetélkedést (konkurenciát).
1910-ben a Rotary nemzetközivé vált, mivel Kanadában megalakult az RC Winnipeg és az RC Manitoba. 1911-ben már Európában is létrejött három Rotary Klub, mégpedig Írországban és Nagy-Britanniában. Ekkor Paul Harrist a Nemzetközi Szövetség elnökévé választották.
1916-ban a klubok világszerte egyre növekvő népszerűségének következtében a Rotary a különböző régiókban létrehozta a körzeti (körzet) rendszert. A szervezet valóban globálissá vált, áthatolva nemzeti határokon, faji, nyelvi és vallási korlátokon. 1921-re mind a hat kontinensen, Európától kezdve Dél- és Közép-Amerikán, Ausztrálián és Afrikán át Ázsiáig alakultak Rotary Klubok. 1922-ben létjogosultságot nyert a Rotary International név.
1925-re már 200-ra nőtt a klubok száma több mint 20 000 taggal. A szervezet megkülönböztetett tiszteletét emelték államelnökök, miniszterelnökök és más, olyan kiemelkedő személyiségek, mint a finn zeneszerző, Jan Sibelius, Albert Schweitzer, a Nobel-békedíjas humanista orvos, orgonaművész, filozófus és hittérítő, vagy az irodalmi Nobel-díjas német íróóriás, Thomas Mann.
A Rotary eszmeisége hihetetlen gyorsasággal terjedt a világban. Mára egy óriási világszervezet lett: a Rotary International több mint 200 országban, 1 220 000 taggal, 538 körzetben (körzetben) 34 500 klubot egyesít.
Ma is gyakran idézik az alapító, Paul Harris gondolatát: „A barátság az a szikla, amelyre a Rotary épül, és a tolerancia az az elem, ami a Rotaryt összetartja”.
Magyarországon a Rotaryról először 1921-ben jelentek meg a hírek. Akkor Edinburgh-ban volt az RI Konvenció (RI Éves Kongresszus), amelyről a Daily Telegraph nagyon részletes ismertetőt írt. Ezt a lapot olvasta a magyar Sidó Zoltán, aki rögtön levelet írt az akkori világelnöknek, mert többet akart tudni a Rotaryról, mint ami az újságban volt. A világelnök és a főtitkár is készségesen válaszoltak. A levelezés rendszeressé vált, és egy állandó kapcsolat alakult ki az angol Rotary és a leendő magyar Rotary között. A levélváltások során felhatalmazták Sidó Zoltánt, aki akkor a Kereskedelmi Kamara és a Magyar Gyáriparosok Szövetsége kereteiben dolgozott, hogy kezdje meg egy Rotary Klub szervezését Budapesten.
Az előkészítő munkák gyorsan haladtak, és egy idő után olyan fokot értek el, hogy a Rotary International központja Közép-Európába küldte speciális megbízottját. A megbízott 1924. április 1-jén érkezett Budapestre, ahol az USA akkori nagykövetének, Theodore Brentano segítségével megismerkedhetett neves magyar személyiségekkel, kormánytisztviselőkkel. Ugyanígy történt ebben az évben Prágában és Bécsben is.
Az alapító ünnepség 1925. október 30-án volt Budapesten, ekkor alakult meg az a mag, a Rotary Club Budapest, amelyből a magyar Rotary kialakult. Vidéken először az egyetemi városok körül alakultak ki a klubok, ezek szervezését a budapesti klubra bízták. Az első három klub Pécsett, Debrecenben és Szegeden volt. 1935-ben 255 Rotarys volt Magyarországon, ebből 101 Budapesten, 38 Szegeden, 27 Pécsett és 27 Debrecenben, ehhez jött Hódmezővásárhely 29, Miskolc 16, valamint Orosháza 17 fővel.
A II. világháború előtt tehát a magyar Rotary Klubok jogilag még működhettek volna 1944-ig, de a feltételek ellehetetlenülése miatt tevékenységüket saját elhatározásból szüntették meg 1941/1942-ben.
A Rotary-eszmék egyik totalitárius rendszernek sem tetszettek, így a magyar Rotary kénytelen volt a II. világháború után is Csipkerózsika álmát aludni. Egészen 1987-ig, amikor az érdeklődők egyre nagyobb számban gyülekeztek Dr. Dán Jenő és barátai köré. Elhatározták, hogy osztrák segítséggel megújítják a magyar Rotaryt. Közben az állami vezetés is észlelte az akaratot, és jó szándékú segítők lehetővé tették a Budapest Klub újraalapítását.
„Gyertyaszentelő ünnepén este alakult meg a Rotary Club városunkban.” Ezzel a mondattal kezdte meg tudósítását a Vasvármegye napilap 1934. február 4-én megjelent száma. A lap több hasáb terjedelmű cikkében részletesen beszámol a klub megalakulásáról. Az akkori Rotary-mozgalom súlyát az is érzékelteti, hogy a másik helyi lap, a Hír is tudósítást közöl az eseményről. Az első Szombathelyi klub 25 taggal jött létre. A klub szervezését a megyeszékhely gyógyító tevékenységében jelentős szerepet játszó dr. Pethő Ernő végezte.
A klub megalakulásával csatlakozott a Magyarországon már 1925-től tevékenykedő Rotary-mozgalomhoz. Abban az évben már 12 klub 394 tagja dolgozott a mozgalom nemes eszméi szerint Budapesttől Nyíregyházáig, Orosházától Győrig, Szegedtől Debrecenig, hogy csak néhány várost említsünk.